Nem feltetlenul errol akartam irni, de annyi marhasag jelenik meg a magyar sajtoban (is) az amerikai kormanyzati szunetrol. Eloszor is, ami az egyik legjobban bassza a csoromet, hogy ezekbol az iromanyokbol ugy tunik, hogy a kialakult es a jovobeni helyzetert egyforman felelosek a pubik es a demik. Hat kerem, nem. Akkor hadd magyarazzak meg dolgokat egy picit, hatha.
A kormanymukodes szuneteltetesre kenyszeritese csak a kezdete annak a pubi erofeszitesnek, hogy igy vagy ugy, de szabotaljak a gazdasag bizonyos teruleteit.
Mar ket het sincs addig a hataridoig, amikor az amerikai kormanynak eleget kell tennie a fizetesi kotelezettsegeinek. Ebben a helyzetben a pubik egyre jobban beleassak magukat a visszafordithatatlan politikai akciokba, es sok kozgazdasz szerint, ha ez (ertsd: ok) nem valtozik, akkor meg a 2008-as penzugyi valsagnal is sulyosabb kovetkezenyekkel kell szamolnia nem csak az USA-nak, hanem az egesz vilagnak is.
Itt van az elso oriasi felreertes. Errol a kerdesrol beszelve az a leggyakoribb kifejezes, hogy a “hitelkuszob emelese (raising the debt ceiling)". Ebbol igen sokan csak azt halljak meg, hogy “hitel emelese", azaz az orszag eladosodasanak a novelese. Nem. Nem arrol van szo, hogy uj hiteleket kell folvenni. Hanem arrol, hogy az amerikai kongresszus (beleertve a teljes pubi gardat!) megszavazott bizonyos kiadasokat regebben, amikert mindezidaig nem fizetett, es most jon a hatarido, amikor a mar – ismetlem – megszavazott, sot igenybe vett kiadasokert ki kell egyenliteni a szamlat. A pubik, amikor ezeket a koltsegvetesi teteleket megszavaztak, szinten folemeltek a kezuket, es igent mondtak. Most hirtelen, mikor mar lenyegeben megkaptak az ‘arut’, ugy dontottek, hogy megsem fizetnek erte. Ugye, ertheto, amit mondok? Kb. ugy kell elkepzelni a dolgot (leegyszerusitek kisse), hogy hitelkartyara veszek mondjuk egy uj cipot, folveszem, hordom, aztan mikor jon a hitelkartya szamla, hogy akkor most fizessek, ugy dontok, hogy ja, megsem fizetek. A cipo jo, megtartom, de nem akarok fizetni erte. A ‘hitel kuszob megemelese’ tehat azt jelenti, hogy a Kongresszus folhatalmazast ad a Penzugyminiszteriumnak (itt Kincstarnak hivjak), hogy eloteremtse azt a penzt, amit mar ‘hitelben’ elozoleg elkoltottek, mert az az osszeg, amit eredetileg ezekre a kiadasokra szantak nem eleg. Na, ezt jelenti az, hogy ‘emelik a hitelkuszobot’. Azert igy mar maskepp nez ki, igaz? Most tehat a pubik elhataroztak, hogy nem ‘emelik’ ezt a hitelkuszobot. Csak ugy mellekesen: ez lenyegeben rutin torvenykezesi aktusnak szamit; az elozo (republikanus!) elnok (W.) alatt hetszer, ismetlem, hetesszer tortent ez meg. Viszont 2010 ota a pubik ezt a gazdasagi egyensuly erdekeben alapveto es eletbevago lepest nyilt zsarolasi alapnak hasznaljak a demikkel szemben, hogy keresztulvigyenek mindenfele, ettol teljesen fuggetlen pubi politikai dontest. (Es ez az attitud vezetett a ket evvel ezelotti hitelkuszob emelesi targyalasoknal majdnem fizeteskeptelenseghez – az utolso pillanatban megoldodott a krizis -, csak ugy, mint most. Annak vegul ‘csak’ az lett a kovetkezmenye – tobbek kozott -, hogy az USA-t, hiteltorteneteben eloszor, visszaminositettek.)
A mostani zsarolasi eszkoz az Obamacare neven elhiresult (mar eleve a pubik altal elegge kiherelt!) egeszsegugyi torveny. A pubik minden elkepzelheto torvenyes dolgot megprobaltak, hogy kivedjek. A dolog kismillio kongresszusi szavazason ment at, de ha ez nem lenne eleg, akkor a Legfelsobb Birosag is jovahagyta (mert idaig mentek az ellenzok). Namarmost. Erre jott az otlet, hogy hoppa, a hitelkuszob megnovelese igen fontos nemzeti erdek, es a demik biztos mindent megtesznek, hogy elfogadtassak, hat nosza, hasznaljuk fol ezt, es kapcsoljuk hozza az egeszsegugyi torvenyt! Azt mondjuk nekik, hogy idefigyeljetek, ha elhalasztjatok az eu. torvenyt, akkor mi is megszavazzuk a hitelkuszobot. Mindenkire rabizom, hogy ertekelje ezt a lepest; csak sugok egy par dolgot: (1) a kettonek semmi koze egymashoz (2) az eu. torveny minden alkotmanyos akadalyt vett es a pubik szamtalanszor kenytelenek voltak lenyelni a bekat, hogy nincs torvenyes modjuk megakadalyozni az eletbelepeset (3) a ketto elozobol kovetkezik, hogy a pubik lepeset a buntetotorvenykonyv igen hatarozottan es tisztan ‘zsarolasnak’ definalja, es mint ilyen, erosen buntetendo cselekmeny.
Miutan – remelhetoleg – most mar vilagos, hogy valojaban mirol is szol ez a tortenet, terjunk vissza nehany mozzanathoz, amik a napokban izgalomban tartanak minden joerzesu embert itt es az Operencias-tengeren tul.
Egy jelentos republikanus kor persze nagyon vilagosan azon a velemenyen van, hogy a Kepviselohaz pubi elnoke, aki az ultrakonzervativokkal karoltve mindezek mogott all, bizonyos Mr. Boehner, mindent megtesz, hogy a katasztrofalis fizeteskeptelenseget elkerulje az orszag. Ehelyett azonban azt latjuk, hogy Boehner & Co. ujra es ujra csak azt hajtogatja, hogy ha Obama es a demik nem teljesitik a koveteleseiket (ertsd: az ettol teljesen fuggetlen egeszsegugyi torveny elhalasztasat), akkor bizony az orszag igen nagy szarba kerul. Ismetlem: mintha ez a demik hibaja lenne, ugye.
Nem tulzott dramazasrol van itt szo, az igaz. Szamtalan komoly es megbizhato forras szol arrol, hogy a fenyegeto fizeteskeptelenseg mellett meg a 2008-as osszeomlas is csak apro epizodnak fog latszani, ha bekovetkezik. (Csak nezzuk meg pl. a mai napi piaci hireket, de mondjuk az is szorosan idetartozik, hogy az egyik legnagyobb amerikai bank pl. remulten tolti fol a penzautomatait, mert nagy rohamra szamitanak azok korebol, akik minel gyorsabban ki akarjak majd venni a megtakaritasukat, nehogy elvesszen.)
Vannak olyan hangok, akik azt javasoljak, hogy a hitelkuszob megemelesenek elmaradasa eseten a Kincstarnak egyszeruen fol kell allitania egy prioritas listat, azaz el kell dontenie, melyik szamla a fontosabb a masiknal, es eszerint fizetni (kezdve a tarsadalombiztositasi koltsegekkel es a hitelfolyositokkal). Csakhogy igen sok tekintelyes szakember, koztuk az amerikai penzugyminiszter, szamtalan republikanus, akik a konzervativ republikanus Bush-kormanyzatnak dolgoztak anno, konzervativ intezmenyek munkatarsai es vezetoi azt allitjak, hogy ez a prioritas lista szerinti fizetes nem megvalosithato. De ha meg megvalosithato is lenne, egy csomo szamlara nem maradna penz, ami nyilvan kihat minden kormanyhitelezore.
Az USA meg soha nem valt ‘fizeteskeptelenne’. Ezert aztan a pontos kovetkezmenyeket nem ismerhetjuk, de minden jel arra mutat, hogy egeszen elkepeszto hatasa lesz, lenne. A Penzugyminiszterium maris arra figyelmeztet, hogy az ezt koveto recesszio meghaladhatja melysegben az eddigi osszest az 1929-33-as nagy gazdasagi vilagvalsag ota (meg olyan ‘aprosagok’, hogy pl. tobb, mint 30%-os kormanykiadas csokkentessel jarna akkor, amikor a kormanykiadasok csokkentese mar eleve sujtja a gazdasagi novekedest egy jo ideje).
A pubik valahol a felhok kozott elnek, de ez igen tavol esik a mennyei viszonyoktol. Remiszto modon sok republikanusnak sikerult meggyoznie magat arrol, hogy a fizeteskeptelenseg nem oly nagy ügy, sot, meg jol is elsulhet (bizonyara konzultaltak a remekul photoshoppolt 444.hu-s fiukkal, hogy visszautaljak a magyar sajto bizonyos marhasagaira). Mi sem all tavolabb a valosagtol.
Ami pedig az istenadta nepet illeti, igen friss az a kozvelemenykutatas, ami szerint Obama elfogadottsaga semmit nem valtozott az elmult napokban, ezzel szemben a pubik elutasitasa a kormanymukodes szuneteltetesenek kezdete ota hetven szazaleknyit emelkedett. Mondjuk, ebbol a szempontbol panaszra semmi ok, fokent a demi oldalon: most nagyon ugy tunik, hogy a kozelgo felidos valasztasokon (november elso keddjen) a demiknek nagy eselyuk lett a Kepviselohaz visszavetelere (es igy a teljes torvenyhozas uralmara).