Kinga Britschgi
2013. 05. 14.
Lehetetlen feladat (Szíria).
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):

Sziria. A gyakorlatilag megoldhatatlan problema. Persze, aprilis vegen hallottuk Obamat fenyegetozni a szir vezetes altal bevetett vegyi fegyverek miatt ('atleptek egy hatart'), de hat azota sem tortenik semmi, vagy inkabb: azota is tul sok mindenki tudja a tutit a szir helyzet megoldasara.

Leginkabb nyilvan a pubik (naluk ez foglalkozasi artalom). Vegigjartak az osszes, oriasi nezettsegu vasarnap reggeli beszelgetomusorokat, es panikhangulatot kivanva kelteni (ertsd: a fegyveres erok erdekeinek tantorithatatlan kepviseleteben) azzal fenyegettek mindenkit, hogy ha az USA nem avatkozik be Sziriaban, akkor ez a passzivitas csak felbatoritja az olyan orszagokat, mint Iran es Eszak-Korea. Erdekes modon ugyanezen pubik azt is tudni velik (vajon osztonuk sugja igy? vagy mi modon?), hogy ezeknek az orszagoknak a vezetoi mit is gondolnak a kerdesrol. Ha ugyanis az USA nem avatkozik be Sziriaban, mondjak, akkor tuti a haboru Irannal, mert Iran ugy ertekeli ezt a benemavatkozast, hogy az USA nem veszi komolyan Iran nuklearis programjat (sem). Szemely szerint en nem nagyon latom az elozo mondatban lefektetett logikai szalat, de szerencsere en nem vagyok donteshozoi helyzetben. Elhangzott az is, hogy jo lesz vigyazni, mert nem csak a szir vezetes, hanem Iran es Eszak-Korea is igen eberen figyeli a fejlemenyeket. Az egyik leglelkesebb pubi, egy bizonyos arkansasi kepviselo ur, szenvedelyes tiradat vagott ki errol a kerdesrol. Szerinte az USA-nak teljes mellszelessegben be kellene vetnie magat Sziriaban: egyreszt a folkeloknek fegyveres segitseget adva, masreszt amerikai katonai repulokkel valamint a haditengereszettel biztositva a Sziria feletti légtérzárat (no-fly zone)... Vegul kivagta a tromfot (ami mintha a vietnami haborura valo folkeszules idoszakabol koszonne rank): "Az Elnok, igy aztan az egesz orszag szavahihetosege forog kockan..."

Egy helyen az hangzott el, hogy nagy hibat kovet el az USA azzal, hogy csak ul a baberjain es nem csinal semmit. Ha igaz is, hogy 'csak ul a baberjain', a mondat masodik resze, miszerint semmit nem csinalna, nagyon santit. Nem nehez utananezni, hogy azert az USA - meg ha ertheto modon nem is fanfarok kozepette - sok mindent megprobalt es probal mai napig is. Szankciokat jelentett be Sziria ellen anno, de az oroszok es Kina ellenallasan megbukott a hasonlo tartalmu Biztonsagi Tanacsi hatarozat. Mar 2012-tol kezdve segelyezi (eloszor humanitarius segelyek, kesobb nem-fegyveres segelyek formajaban) a sziriai ellenallokat, ellatva oket peldaul kozlekedesi es kommunikacios eszkozokkel. Ebben az evben elindult az ellenzek amerikai kikepzese, es arrol is lehet hallani, hogy a CIA fegyvereket juttat el hozzajuk. Mindez azonban valoban nem volt eddig elegendo ahhoz, hogy Sziriaban az ellenzek fele billenjen a merleg.

Ez meglehetosen sok mindennek tunik (szemben azzal, hogy 'nem csinal semmit'), fokent, ha meggondoljuk, hogy a kozvelemenykutatasok szerint az amerikaiak nagy tobbsege (62%-a vs. 24%) ugy veli, az USA-nak nem felelossege beavatkozni a tersegben. Igen am, de ahogy irtam is, a problema nagyon bonyolult. Ha ugyanis bekalkulaljuk azt (az igen valoszinu) esetet, hogy a szir vezetes vegyi fegyvereket vetett be az ellenallokkal szemben, maris valtozik a koz velemenye: ilyen korulmenyek kozott mar az amerikaiak 45%-a gondolja ugy, hogy az USA katonai beavatkozasa jogos (lenne) es csak 31% ellenzi ezt. A tenyek alapjan nyilvanvalo, hogy sor kerult a vegyi fegyverek alkalmazasara, viszont arrol nincsenek halalbiztos informaciok, hogy hogyan, mikor es pontosan kik hasznaltak ezeket.

A kerdes sokat emlegetett 'megoldhatatlansaga' tehat abban all, hogy mihez is kezdjen mindezzel az Egyesult Allamok. Becslesek szerint mar tobb, mint 70 ezren vesztettek eletuket a szir konfliktusban, es kb. egy millio menekult arasztotta el Sziria nyugtalankodo szomszedait. Az el-Aszad rezsim, a vegyi fegyverek bevetesetol eltekintve is, rettento emberi jogi bunoket kovet el nap mint nap, de ugy tunik, hogy ebbol a szempontbol (es az USA erdekeinek a szempontjabol) a folkelok sem (lennenek) jobbak a Deakne vasznanal. Ahogy a NYT cikke irja is, az Al-Qaeda jelentos befolyasra tett szert a szir ellenallas soraiban, szekularis fegyveres ellenallas szinte nincs, igy aztan egy esetleges ellenzeki gyozelem valoszinuleg kaotikus verfurdohoz, terroristakat tamogato, dzsihadista iszlam kormany megalakitasahoz, az emberi jogok sulyos es folyamatos megsertesehez vezetne (vagy mindezek akarmilyen remes kombinaciojahoz).

Azt se felejtsuk el, hogy semmi nem utal arra, hogy az el-Aszad-kormanyt csendesen es bekesen el lehetne tavolitani. A latottak es hallottak alapjan a beavatkozast kovetelo allamferfiaknak fogalmuk sincs arrol, hogy hogyan kepzelik az USA agresszivebb follepeset anelkul, hogy egy ujabb igen koltseges (es valoszinuleg hosszadalmas) haboruba bonyolodna, es hogy mindez hogyan vezetne nagyobb (kedvezobb) amerikai befolyashoz abban a tersegben, ahol mostanaban ketszer is csodot mondott hasonlo kezdemenyezes (Irakban es Afganisztanban).

Oszinten szolva nekem (nem meglepo modon persze) fogalmam sincs, mi lenne a legesszerubb megoldas. Nem irigylem Obamat es John Kerry-t. Akarmilyen megoldast is valasztanak, egyik sem tunik olyannak, ami a nyugati ertelemben vett emberi jogi es demokratikus ertekekhez vezetne bekes uton (ha ez a cel). Sot, meg az sem vilagos a szamomra, hogy a megoldasok mely kombinacioja allitana meg legvaloszinubben az orszagban folyo meszarlasokat, az osszeomlast, vagy szuntetne meg a szomszedos orszagok (Jordania, Libanon es Izrael) fenyegetettseget. Nyilvan a vegyi fegyverek hasznalata csak meg problemasabba tette, teszi a kerdest, anelkul, hogy valamifele egyertelmu megoldas fele mutatna. Az USA erre adott reakciojanak Iranra es Eszak-Koreara valo hatasa pedig, szereny velemenyem szerint, csak meg nem erositett fantazialasok sora.

Egy evtizeddel ezelott a mostani beavatkozast surgeto kepviselok es szenatorok azzal erveltek, hogy az USA iraki follepese elrettento hatassal lesz a kornyezo rezsimekre. Mindannyian lattuk, mi lett ebbol. Mindazonaltal, miutan a sziriai valsagra egyszeruen nincs nyilvanvalo megoldas, az Obama-adminisztraciot ez ugyben, akarmit is tesz, ezek a katonai akciot kovetelo allamferfiak es -nok vehemensen tamadjak es tamadni fogjak, mert latszolag akarmilyen szakertoi gardat is vonultatnak fol, latnoki kepesseggel meg ok sem rendelkeznek egyelore.

Kulcsszavak: USA

bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés