Kinga Britschgi
2013. 05. 07.
Megzavart csendélet (Jia Zhang-ke).
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):

Jia Zhang-ke, az un. kinai "hatodik generacio" csodagyereke azon keves filmrendezok egyike, aki mindezidaig kovetkezetesen kitartott a szigoru ertelemben vett independent (fuggetlen) muveszfilmek vilaga mellett. Tobbek kozott az az igen vonzo benne a szamomra, hogy eddigi palyafutasa alatt nem tett semmifele kompromisszumot sem a kereskedelmi/kozonseg film fele, es makacsul folytatja utjat a kifinomult esztetikaju muveszfilmek vilagaban - ami nagyon keves 'independentnek' indult filmalkotorol mondhato el manapsag.

Elso filmjei, egyfajta tarsadalomszatirak, a fuggetlen filmkeszites tipikus peldai voltak, es hivatalosan nem lehetett nyilvanosan bemutatni egyiket sem, mert politikai 'felforgato' jelleguk miatt nem csusztak at a cenzura megfelelo csatornain (Hsziao-san hazamegy - rovid vizsgafilm, 1995, A zsebtolvaj - elso nagyjatekfilm,1997, Platform - 2000, Ismeretlen oromok - 2002). Ezeket a mozikat nemzetkozi anyagi tamogatassal keszitette, es kulfoldon oriasi sikerrel szerepeltek, mig Kinaban kizarolag feketepiaci kalozpeldanyok leteztek beloluk. Mindazonaltal a 2004-ben keszult A vilag-tol kezdve Jia Zhang-ke alkotasai lassankent kezdtek a felszinre szivarogni az underground vilagabol, es meg az is megesett, hogy levetitettek ezeket hivatalos mozifilmkent, bar relative keves nezo elott.

Jia Zhang-ke a hagyomanyos ertelemben vett, klasszikus filmmuvesz. Egyedulallo filmstilus jellemzi: igen ritkan alkalmaz kozeli felveteleket, viszont gyakoriak a felkozeli es nagytotal kepek, a hosszu beallitasok, a lassu ritmus es az amator szineszek szerepeltetese. A tradicionalis dramai feszultseget kivalto esemenyeket (fizikai kuzdelmeket, intim egyuttleteket, a halalt) nem kozvetlenul abrazolja, hanem csak kozvetetten, vasznon kivul utal ezekre. A legkulonosebb jellemzoje azonban az, hogy soha nincs a filmjeiben egyetlen snitt-ellensnitt sem a dialogusok alatt. Amikor ket ember beszelget, a kamerat vagy pontosan elejuk helyezi kozepre (kilencvenfokos szogben), vagy egy kicsit oldalra (ferdeszogben). Emiatt igen gyakran a nezo nem is latja tisztan a beszelok arcat. Ennek egyfajta objektiv tavolsagtartas a hatasa, olyan, mintha a kamera (vagyis a nezo) egy valos elethelyzet kulonallo es kivulallo megfigyeloje lenne. Ezt erositi az is, hogy a szereplok gyakran abban a tajszolasban beszelnek, ahonnak Jia Zhang-ke valo, es ahogy hallottam, meg kinai anyanyelvueknek is nagyon oda kell figyelniuk, hogy megertsek oket (esetenkent kinai feliratok segitsegevel). Ez a nyelvi megoldas tovabb erositi a jellemek marginalis egzisztenciajanak a tenyet. Jia Zhang-ke filmvilagat ugyanis videki vandormunkasok, szanalmas kis rablok, torvenyenkivuli kamaszok, a kinai tarsadalom periferiajara sodrodott emberek nepesitik be. Elmosodik a vonal a jo es rossz emberek kozott: hosei es anti-hosei bunozok, gengszterek es tolvajok. A rendezo kompromisszumot nem ismero, lassu ritmusu tarsadalmi realizmusa dobbenetesen szembesiti a nezot a kemeny valosag szornyusegevel es otrombasagaval. Itt nincs helye a szepsegnek es a felhotlen boldogsagnak.

Ezek a jellemzok is hozzajarultak, hogy Jia Zhang-ke igen nagy tekintelyu nemzetkozi filmfesztivalok sztarja lett. A velencei Arany Oroszlant elnyero Csendelet (eredeti kinai cime: Jo emberek a Harom-szurdokban, 2006) megismetli es jol szemlelteti a korabbi filmek stilusjegyeit. Ami viszont uj, az igen hosszu svenkek (vizszintes, vagas nelkuli kameramozgasok) alkalmazasa, amiket a lenyugozo termeszeti kornyezet abrazolasa tesz kezenfekvove. A tortenet a Harom-szurdok (Szanhszia) teruleten, a hatalmas Jangce folyo menten jatszodik, a vilag legnagyobb vizeromuvenek az epitese kozepette. Ennek a monstrumnak a letrehozasa szornyu mellekhatasokat produkalt: millionyi embert kellett kitelepiteni, szamtalan kisebb- nagyobb telepulest arasztottak el vizzel, tobb ezer eves telepeket foltaro regeszeti asatasok kerultek veglegesen viz ala, es a kornyezeti egyensuly menthetetlenul folborult a tersegben.

A Csendelet ennek a szemelytelen, de nemzeti buszkesegkent aposztrofalt szornyszulottnek az emberi eletekre tett hatasara koncentral. Ket videki ember, egy no es egy ferfi erkezik a Harom-szurdok labainal fekvo osi Fengije varosaba. Mindketten reg nem latott rokonukat keresik. A szenbanyasz Han Sanming a feleseget akarja megtalalni, a noverkent dolgozo Shen Hong pedig a ket eve eltunt ferjet, Guo Bin-t. Oket kovetjuk, ahogy lepesrol lepesre probalnak eligazodni az ismeretlen kornyezet es eletmod halojaban. Mind a nezok, mind pedig a ket foszereplo bejarja a terulet etnografiai es tarsadalmi terkepet. Ez az a hely, amelyik mar reszben el is tunt a viz ala, Han Sanming felesegenek a volt lakohelyet is eltuntetve a melyben. Megtudjuk, hogy hamarosan a ketezer eves kisvarost, Fengije-t is teljesen elarasztja a folduzzasztott Jangce. Mig a vizszint emelkedese naprol napra fenyegetobbe valik, a meg meglevo epuleteket az erre alkalmazott munkasok szetverik es lebontjak, az ezekben lako embereket pedig kimeletlenul kitelepitik. Gengszterek es bunozok szabadon garazdalkodnak a kornyeken, ahol csak igen vekony vonal valasztja el a torvenyes es torvenytelen tranzakciokat. A nezo dokumentumfilm-hitelesseggel ertesul a kitelepitesre itelt helyiek frusztraciojarol, duherol, melyseges elegedetlensegerol es remenytelen ellenallasarol. A Csendelet eredetileg dokumentumfilmnek indult, és bar jatekfilm lett belole, dokumentarista reszletesseget vegig megtartja es igen jo szolgalataba allitja. Shen Hong-nak peldaul az egesz film alatt van egy visszatero gesztusa: muanyag uveges vizet tart maganal, amibol gyakran iszik. A film keszitese elott mondjuk tiz evvel a palackozott viz ritkasagszamba ment Kinaban, viszont a vasznon tortentek idejen mar olyannyira kozhelyszamba megy, mint akarmelyik nyugati orszagban. A palackozott viz evidenciaja nyilvanvaloan utalas a Kinaban is egyre jobban eluralkodo globalizaciora es urbanizaciora, elesen elkulonitve a kornyeken termeszetes allapotban follelheto hatalmas mennyisegu vizet az emberi tevekenyseg muanyag produktumatol. A szimbolumot erositi az a teny is, hogy az epitkezesen dolgozo bontomunkasoknal viszont soha nem latjuk ezt a civilizacios termeket; ok ugyanis a kinai kapitalizmus egyfajta 'mellektermekei', akik megrekedtek a maguk remenytelen koztes-helyzeteben: egyreszt a termeles korabbi modjaiban gyokereznek, masreszt viszont a 'fejlodes' fele meneteles fontos tenyezoi is. Szinten a globalizaciora utal egy masik igen precizen rogzitett aprosag a filmben, a mobiltelefonok hasznalata; meg a legszegenyebb ketkezi munkasok is allandoan a zsebukben hordjak.

Amig Han Sanmig a varosban rekedve a felesegere var, egy bontasi teruleten talal ideiglenesen munkat. Ettol kezdve az ot korulvevo tajkep megkettozodik a filmben. A Harom-szurdoknal fekvo, aradas elotti taj a folyoval es a hegyvonulattal ugy bomlik ki a szemunk elott, mintha egy gyonyoru, osi kinai kezirattekercsre festett kepet teregetnenk ki. Talan nem is veletlen a folyo es a hegy foszereplove avatasa: a 'tajkepet' jelento kinai irasjel - shanshui - ugyanis szo szerint 'hegyeket es folyot' jelent. A Harom-szurdok es a Jangce a kinai kulturalis hagyomanyokban melyen elo termeszeti tajak lenyeget jelzik. A kamera igen lassan, raerosen svenkeli a fensegesen elterulo vizet es hegyeket, ugyanakkor azt is latjuk es halljuk, hogy az epuletbontok szinte percnyi szunet nelkul vegzik a munkajukat: a terseg minden egyes epuletenek kimeletlenul el kell tunnie. Visszataszito, szemettel teli koszos romok csufitjak a vasznat, a bontas es hanyatlas kulonbozo fazisat kepviselve. Az omladekokat, a romos maradvanyokat, az allando csakanyuteseket igen pontos reszletesseggel lattatja es hallatja a rendezo, amivel a termeszet hatalmassaga (a Harom-szurdok) es az ember altal epitett oriasi monstrum (a gat es az eromu) eles kontrasztot alkot. Mind a mise-en-scène, mind pedig az operatori munka azt az ellentmondast sugallja, ami az emberi pusztitas es az egyedulalloan gyonyoru termeszet kozott feszul.

A romok, a rombolas allando motivum Jia Zhang-ke eddigi munkaiban. Elso harom filmjeben peldaul egy maganyos fiatal ember tapasztalja meg a lelki kiuresedest es fizikai leepulest a Mao utani Kinaban. A Csendelet tovabb ertelmezi az egyen tarsadalmi kornyezetetol valo elidegenedeset napjaink Kinajaban ugy, hogy a jelensegnek egy melyebb es tagabb ertelmet tarja fol: a modernizacio folyamataban az Emberiseg maga idegenedik el a Termeszettol.

Kulcsszavak: film

bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés