Kinga Britschgi
2013. 05. 02.
Idén Marienbadban.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):

Mostanaban - tobbek kozott - egy tanulmanykotet foglalkoztat: Film as Philosophy: Essays on Cinema After Cavell and Wittgenstein (Read/Goodenough - szerk., Palgrave Macmillan, 2005). Es mivel en leginkabb ugy tudok helyretenni onmagamban dolgokat, ha leirom , hat ime, egy ujabb (hosszas) hangosan gondolkodas eredmenye. 

Bar a konyv cime az, ami, igerem, nem lesz (tul sok) szo sem Wittgenstein-rol, sem Cavell-rol.

Mindazonaltal kezdjuk megis a cimmel: e szerint a "film, mint filozofia" es nem pl. "film es filozofia", stb. Ez rendkivul lenyeges am (errol kesobb), mert bar sokat nem konyitok a dologhoz, amikor eloszor atfutottam az esszek temait, kicsit szkeptikusan kezdtem neki az olvasasnak: valahogy egyetlen olyan filmcimbe sem utkoztem a szovegekben, amelyet en kapasbol e temakorbe sorolnek. A szkepticizmus addig tartott, amig el nem olvastam az elso par tanulmanyt. Es hat mi lehet annal kejesebb egy (gondolkodo) olvaso szamara, mint ha a szoveg darabokra zuzza elozetes prekoncepcioit es eloiteleteit es egy teljesen uj, friss nezopontot mutat meg? Vagyis ezzel minden rendben is van, sot. De eloszor valami masrol.

A kotet egyik bevezetojet Jerry Goodenough (a szerkeszto) irta, es ebben - utalva Wittgenstein oriasi lelkesedesere a nem eppen elsoosztalyu vadnyugati filmek irant - vegigveszi, hogy egy filozofust, mint filozofust elvileg miert is erdekelhet a filmek vilaga. Negy okot sorol fol: (1) onmagaban a medium iranti erdeklodes (2) filozofiai tetelek illusztracioi filmekben (3) konkret filozofiakrol (esetleg filozofusokrol) keszitett filmek, es az utolso (4), amelyik valojaban a kotet cimeben is benne foglaltatik: olyan filmek, amelyek onmagukban filozofiakent "viselkednek".

Goodenough azonnal ejti az elso lehetoseget, magat a medium iranti erdeklodest. Az avantgarde mozikat hozza peldakent es ervkent, amelyek szerinte joreszt nem masok (kicsit leegyszerusitem persze), mint a technologiaval valo jatszadozasok, es mint ilyenek, filozofiai vonatkozasuk nincs, ergo a filozofus palyara lepok munkakori erdeklodesen kivul esnek.

A zsaner-definialasra vonatkozo szemforgatasunk mellett azert folotlik ezzel kapcsolatban egy s mas. Peldaul az, hogy miert is ez az eloiteletesseg a kiserleti mozikkal szemben, raadasul egy olyan esszegyujtemeny eloszavaban, amelyiknek a cime eppen Wittgenstein-re utal. Aki, mint azt egy ovodas is tudja manapsag, a nyelvet, mint a filozofia mediumat tekintette. Szoval akkor nem ertem, hogy (ez) a filmes filozofia (hogy egyszeruen irjam) miert parancsolja ki a gondolatkorebol azokat a filmalkotasokat, amelyek eppen a filmes medium lehetosegeit terkepezik fol (most elfogadva Goodenough fonti mufaj-jellemzoit). De lepjunk tovabb.

A masodik allitas illusztraciojara (filozofiai tetelek bemutatasa) Az emlékmást (a Schwarzenegger-fele Total Recall-rol van szo) hozza fol, es valoban remekul mutatja be, hogy harom filozofiai kerdest vizsgal fokeppen ez a mozi: (1) a tapasztalat termeszetet es a tapasztalatainkat kivalto okok fontossagat (2) a szemelyes identitas kerdeset az ido halojaban es (3) a kulvilag szkepticizmusanak kerdeset.

Majd jon a kovetkezo pont, a konkret filozofiakrol keszitett filmek. Ebben egy 1969-ben keszult Eric Rohmer mozi a pelda, az erkolcsi peldazatok-ciklus egyik darabja, az Éjszakám Maudnál (bar nyilvan a ciklus szinte akarmelyik darabjat idezhette volna sztem).

A masodik es harmadik tipus kozti kulonbseg igen jol erzekelheto: ahogy Goodenough le is irja, legfokeppen az kulonbozteti meg a kettot, hogy mig a Total Recall-t siman vegig lehet nezni ugy, hogy egyetlen elvont(abb) gondolat is atsuhanna a fejunkon, addig mondjuk a Maud-nal ezt mar nem kerulhetjuk el: anelkul nem erthetjuk meg a filmet, hogy legalabb valamifele filozofiai morzsat ne szedegetnenk fol belole. Ez a distinkcio, illetve ennek tudatositasa azert lenyeges, mert igy kerulunk fokozatosan egyre kozelebb a kotet szo szerinti cimehez, vagyis a filmhez, mint filozofiahoz.

A negyedik pont targyalasanal szakadt el bennem a mar emlitett szkepticizmus egyik szala, avagy maskeppen: kezdtem (ovatosan bar, de) lelkesedni a kotetert. Pedig nem igy indult ez a resz (sem).

Harom filmrol esik szo ezzel kapcs: a Szárnyas fejvadászrol (Ridley Scott, 1982), a A vihar kapujában-rol (Kuroszava, 1950) es a Tavaly Marienbadban-rol (Alain Resnais, 1961).

Ami a Szárnyas fejvadászt illeti, a filmben (implicite) foltett kerdesre ("Személy(iség)nek, embernek tekintheto-e egy masolat?") valaszolva Goodenough olyan strukturat allit fol (a Dennett altal leirt 6 szemelyiseg-kriterium segitsegevel), amelyikbe belehelyezkedve valoban (ugy is) vegignezhetjuk ezt a mozit (ha vannak mazochista hajlamaink), mint kimondottan filozofiai kerdesek sorozatat. Igen am, de ha igy teszek, akkor arrol van szo, hogy a film kapcsan csupan csak bizonyos filozofiai jellegu gondolatokkal jatszadozom, es nem - ahogy a konyv cimeben megjelenik - mint filozofiat tekintem. Vagyis: nem allitok fol egy hatarozott ervrendszert (vagy nem fogalmazok meg egy sor problemat, ha ugy tetszik), nem vizsgalom azok kovetkezmenyeit es kovetkezteteseit, hanem csak, hogy ugy mondjam, elmerengek picit (vagy nagyon) bizonyos filozofiai kerdeseken. Meg ha valami kovetkeztetest le is vonok ezekbol, ezek - es ez itt a lenyeg - nem a Szárnyas fejvadász kovetkeztetesei lesznek, hanem az enyemek. Nagyon roviden a Kuroszava-peldarol (A vihar kapujában). Ugyanaz a bajom Goodenough erveivel, mint a Szárnyas fejvadász-nal: valoban igen komoly filozofiai (filozofikus?) gondolatokat ebreszt(het) bennem, hiszen Kuroszava szandeka nyilvanvaloan az, hogy egy bizonyos filozofiai targyrol (egyfajta gondolatkiserlet segitsegevel) igen hatarozott allitassorozatot alkosson. Megis, a filozofiai folyamat, mint olyan, bennem megy vegbe (megengedem: a film nezesenek hatasara), es nem magaban az alkotasban. Mindjart vilagosabb lesz a Marienbad kapcsan, hogy mire is gondolok.

Mert a Tavaly Marienbadban valoban tisztan filozofia ebben az ertelemben. Film, mint filozofia. Ugyanis ha egy mualkotas szinte kizarolag csak ugy befogadhato ("ertheto"), ha belehelyezkedem az alkoto fejebe (elnezest a slampos fogalmazasert), akkor nagy a valoszinusege, hogy az alkotas (jelen esetben ez a film) mint filozofia (is) mukodik valamilyen szinte(ke)n. Valljuk csak be: ha nem sikerul kenyelmesen befeszkelni magunkat es alaposan korulnezni Resnais es/vagy Robbe-Grillet agyaban, akkor a Marienbad egy igen-igen "problemas", nehez ("nehezen ertheto") mozi.

Tudom, hogy a filozofia kimondottan nehez mufaj. Viszont van jo hirem is: egy valodi irastudo kepes megkonnyiteni a dolgunkat e teren, es Goodenough nagy klasszis ebben a kategoriaban. Gyonyoruen bemutatja, ahogy a Resnais-film nem pusztan a szolipszizmus illusztracioja, de teljes egeszeben a szolipszisztikus nezetek megtestesitoje, es ahogy emlitettem is mar, teljes melysegeben csak ugy jarhato at, ha a nezo olyan tudatallapotba kerul, amelyik kepes egyszerre belulrol folterkepezni ("megismerni") es kivulre (is) folmutatni ennek a tudatallapotnak a jellemzoit.

Azert nem minden koser itt sem. Goodenough azt mondja egy helyen, hogy ha nem vagyunk kepesek megtalalni a film "ertelmet", akkor a szolipszizmusnak sincs semmi ertelme. (Csak halkan jegyzem meg, hogy az en szamomra a fonti kijelentes folyomanya, miszerint ha kepesek vagyunk megtalalni a film "ertelmet", akkor a szolipszizmus is ertelmet nyer szamunkra, sokkal egyertelmubb ebben a kontextusban, de mindegy.) Marpedig azert odaig nem mereszkedik a Marienbad (nem is celja, de nem is lenne kepes erre), hogy kijelentse: a szolipszizmusnak van, avagy nincs ertelme. Aztan kicsit kesobb az kovetkezik: "Ha igazunk van, akkor egy film valoban lehet tiszta filozofia. Nem szandekosan az (...), de azert megiscsak filozofia." Akkor most: minek nevezzelek? Veletlen filozofianak? Vagy mellekes filozofianak? Filozofiai csemegenek? Megiscsak filozofianak? Vagy minek? Ugyan mar.

A Tavaly Marienbadban minimum egy retegeben bizony tiszta filozofia, miutan eredeti szandeka szerint elsosorban letelmeleti es/vagy ismeretelmeleti kerdesekkel es ezek megvalaszolasaval foglalkozik, es ami fo: nem is lehet ezt a reteget maskent ertelmezni.

Kulcsszavak: film, filozófia

bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés