Kinga Britschgi
2012. 02. 21.
Az szólásnak az szabadságáról.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):

...a Twitter kapcsan mar megint errol. Az un. szolasszabadsagrol, azaz a "szabadsagrol" a szolas"szabadsagban".

Szoval a Twitter most mar kozpontilag is le fog venni twit-eket (nyilvan eddig is megtehette technikailag), de ami fo, ezentul orszagra szabottan "biraskodik", azaz igyekszik betartani annak az orszagnak a torvenyeit, ahonnan a twit jon. Lett is erre a hirre nagy folhaborodas globalice, tulfutott indulatokkal Twitter bojkottok tortentek (egy napig, ha birjuk, ugye, nelkule), szenvedelyesen lobogtak a "megsertettek az alkotmany elso kiegeszito cikkelyet!" zaszlok, megtudtuk, hogy a szolasszabadsagot kutya kotelessegunk garantalni, es hogy a szolasnak eme szabadsaga az Internet lenyege, es persze alacsonyan es surun repult a remiszto c-botus szo (cenzura! cenzura!).

Nakeremszepenakkor.

Eloszor, csak mintegy zarojelben, tegyuk helyre ezt az alkotmanyos jogi maszlagot. Az alkotmany elso kieg. cikkelye, az amerikai alkotmany resze, kovetkezeskeppen az amerikai allampolgarokra (es itt elo nem-amerikai allampolgarokra) vonatkozik, ugyebar. Barmennyire is faj, uzbeg (sziriai, kinai, sot, horribile dictu!, magyar!) barataink erre valo hivatkozasa enyhen szolva is... hat, mulatsagos (to say the least).

Aztan.

Meglehetosen naivnak, vagy meginkabb aggasztonak talalom a politikai szervezetek es csoportok allapotjara nezve, hogy azert harcolnak szenvedelyesen, hogy egy magankezben levo, profit orientalt szervezet legyen a szolasszabadsag garanciajanak egyik (sark)kove. Valahogy rimel ez bennem arra a gyakori baromsagra illuziora, miszerint a technika es technologia a valasz a vilag osszes problemajara. Most legutobb az un. "arab tavaszt" konyveltek el ugy, hogy az bizony a faszbukon es a Twitteren kezdodott, ugyanakkor teljesen elsikkadt a lenyeg: Tuneziabol es Egyiptombol is arrol jottek a hirek, hogy bizony itten igazi, hus-ver emberek szervezkednek pentek estenkent, konkret fizikai valojukban, konkret fizikai helyeken talalkozva, fizikai veszelynek teve ki magukat egy bizonyos politikai ugyert.

Persze, hogy azt szeretnenk, hogy az Internet beteljesitse vagyainkat es gyakorlati szuksegleteinket, es mind intellektualisan, mind pedig penzugyileg (viszonylag) szabad teret biztositson nekunk. De azert azt latni kellene, hogy mig valoban vannak a netnek bizonyos kisebb-nagyobb zegzugai, ahol megvalosulhatnak az elobb leirt almaink, sot, ahol mindenfele politikai akciohosok, aktivistak es mozgalmak viragbaborulhatnak (de szep kepet is alkottam, istenem, latom a viragboritotta szonokokat...!), addig mara mar vilagossa valt, hogy a minket osszekoto Internet Legfobb Urai Szereploi (a faszbuk, a gugli, a Twitter) sokkal jobban hajaznak tradicionalis mediaplatformokra, mint azt mi szeretnenk. Csak ugy, mint egy regvolt vilag laptulajdonosai es -kiadoi, ellatnak bennunket a napi betevo hiranyaggal es egyeb szovegek aradataval, de - es most tessenek nagyon figyelni, lassan irom, hogy ertheto legyen - szinten a regmult mediumaihoz hasonloan, bizony ok diktaljak a sajat teruletukon a folteteleket, a megszoritasokat es a szabalyokat, mi tobb, gyakorta ok is ki vannak teve annak az altalanos jelensegnek, ami ugy altalaban a gondolataramlatokat tereli, nevezetesen a jogrendszernek, a kormanyoknak es a piac torvenyeinek.

Visszaterve a Twitterre. Nyilvan senkinek nem hianyzik, hogy a Twitter mintegy Nagy Testverkent figyelje minden kommunikacionkat, vagy hogy a kulonbozo elnyomo diktaturaknak mintegy segedkezet nyujtson. De talan ujra kellene gondolni ezt a mostani kirohanast a szolasszabadsag vedelmenek egisze alatt. Ha el is tekintunk az elso alkotmanykiegesztito cikkely amerikai voltatol, aszem, nem mondok ujat azzal, hogy a szabadsag fogalma (beleertve a szolasszabadsagot is) sokkal, de sokkal bonyolultabb tema annal, hogy jogom van azt mondani, publikalni vagy csinalni, amit csak akarok. Kezdo jog- es filozofushallgatok kedvenc dilemmaja, hogy hogy is lehetne egy mindenki szamara hatekony es igazsagos jogrendszert alkotni, amelyik mindenki jogait egyenloen es egyforman biztositja, de ugy, hogy mindezt ne masok jogainak megkarositasa reven tegye.

Mondanom sem kell, akar tecccik, akar nem, erre a foltetelrendszerre nincs egyetlen tokeletes megoldas sem, es a nyugati demokraciakban mas es mas tarsadalmi szerzodessel (kompromisszumokkal) probaltak urra lenni a fonti kontradikcion. Es persze, adva van a kerdes: mikent iteljuk meg egy demokracia minoseget: aszerint-e, hogy lehet barmit mondjuk megjelentetni, publikalni, vagy aszerint, hogy hany embernek adatik meg a szavazati jog, amellyel szabadon elhetnek? Tessenek a szavazofulkekben szavazni, nem pedig a Twitteren (vagy ne csak a Twitteren).

Mar regen megirtam azokat a bizonyos kommentalasi alapelveket (ld. itt lent, a kommentdoboznal). Most sem tudok mast mondani, csak mas kontextusban ugyanazt. Csak azert, mert ahhoz szoktunk hozza, hogy minden megnyilvanulasunkat es erzelmunket "szabadon" es azonnal foltolhatjuk a netre (mas kerdes, ugyebar, hogy ezert a "szabadsagert" milyen arat fizetunk a maganszferankban, minosegben, racionalitasban es alapveto tisztessegunkben), meg nem jelenti azt, hogy ezzel egyutt jaro, alapveto jogunk lenne igy is tenni, sot, mi tobb, ezzel egyutt jogunk lenne elvarni az altalunk hasznalt, magankezben levo jatszoterunktol, hogy oly atlathatoan egyszeru legyen, mint amilyennek mi akarjuk szeretnenk.

A Twitter azon dontese, hogy mondjuk alkalmazza a magyar torvenyeket, es nem kozli a Magyarhonbol jovo szelsobalos twiteket, vagy mittudomen, a holokausztot tagado nemet twiteket, szoval mindez, tessenek megkovezni, nekem nem tunik a demokratikus berendezkedesek veszelyeztetesenek, akarhogy is nezem. Akkor beszelhetunk a szolasszabadsag korlatozasarol, ha maga a szolas aktusa nyilvanittatik bunnek. Tudom, tudom, az igazi baj ezen a teren nem Magyarhon (egyelore, de ahogy nezem, nem sokaig) vagy Nemetorszag, hanem Sziria, Kina, es mindenki tudja a sort (de azt tegyuk hozza gyorsan, hogy ezek az orszagok meg nem szorulnak a Twitterre vagy faszbukra az ellenzek elhallgattatasahoz).

Nagyon remelem, hogy teszemazt a freeblog nem szandekozik cenzoralni a posztjaimat, hehe, de el kell fogadjam, hogy torvenyes es erkolcsi joguk lehet megszerkeszteni, neadjisten, levenni ezeket, ha megsertem masok meltosagat vagy emberi jogait. Szeretjuk azt kepzelni, hogy sajat magunk publikacioja elidegenithetetlen jogunk, de ha igy van, akkor olyan koztereket kellene megvalositanunk az Interneten, amelyek igazi koz- es kollektiv helyek, es nem pedig magankezben levo, profitorientalt site-ok.

Ami igazan fontos ez ugyben, az a gondolkodashoz valo jogunk, es az allando ketelkedesi- es vitakotelessegunk. De meg ennel is fontosabb, hogy a "szabadsag" (a szolasszabadsag es a gondolatokhoz valo szabad hozzaferes) idealisztikus elkepzelesek helyett valosagga valjon.

Kulcsszavak: jog, filozófia

bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés