Kinga Britschgi
2010. 10. 05.
A koffeinmentes Žižek.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):

Mar regota torom a buksimat, hogy vajon Žižek zsenialis-e, avagy csak bloffol. Majdnem minden ujabb irasaval ide-oda inog a merleg. Hol erre, hol arra az oldalra. Most megint (es egyre tobbszor mostanaban) a bloff nyert, szerintem.

Ebben a cikkben, ahol egy sor kelet-europai pelda mellett Magyarhon is elokerul, Žižek megint regi vesszoparipait es terminologiajat huzza elo a varazssuvegbol (a lenyeguket es ertelmuket vesztett dolgokrol: kave koffein nelkul, sor alkohol nelkul, es igy tovabb - na ez is: ki tudja, hanyadszorra suti el ezeket), es mindjart ra is zuditja mindezt napjaink egyik igen elenk politologiai-filozofiai vitajara.

Abbol indul ki (megint), hogy mig anno az europai politikai szfera a jobbkozep es balkozep kozott polarizalodott, addig mara a ket szelsoseg lenyege es aranyai megvaltoztak: egyre inkabb kirajzolodik egy nagy globalizacio-parti allaspont es vele szemben egy kisebb, de novekvol globalizacio-ellenes, idegengyulolo (es/vagy fajgyulolo) jobb oldal.

A globalizacio partiak (Žižek szerint) azok a “kepmutato liberalisok”, akik bizonyos mertekben “tisztelik” a massagot, de csak es kizarolag azt a massagot, amelyik semmilyen modon nem hatol be a maganterbe (ami, ugye, az europai – vagy mondjam ugy, hogy kozep-kelet europai? - politizalas egyik fo szintere).

Namostan, aki csak kicsit is otthon van napjaink politikai torteneseiben, azonnal folkapja erre a fejet, mert valami nagyon nincs rendben ezzel az osztalyozassal. Aszondja Žižek, hogy igy aztan, bar a kozeputasok ugyan tamadjak a populista jobboldalt, de lenyegeben a kulonbozosegrol, a massagrol ugyanugy velekednek, mint anno egy antiszemita es nacionalista francia, aki bar keszseggel elimerte Proust es Chaplin erdemeit, kijelentette, hogy az osztonos antiszemitizmust csak ugy lehet megfekezni es kordaban tartani, ha a politikai rendszer egy mersekelt antiszemitizmusra rendezkedik be. Vagyis – napjainkra leforditva – a populista jobboldalt csak egy mersekelt idegen ellenessegre epulo politika elegitheti ki. Nem vitatom, hogy Žižek allitasaiban van nemi igazsag – hanyszor, de hanyszor hallom kulonbozo magyar forrasokbol, hogy “valld be, azert benned is van valamifele osztonos idegenkedes attol, hogy egyre tobb arabot es kinait latsz Budapesten”, es mas effelek.

De aki csak kicsit is ismeri napjaink rasszizmussal es globalizacioval kapcsolatos politikai torteneseit, azert folkapja minderre a fejet, mert valami nagyon nem stimmel Žižek gondolatmeneteben. Kezdjuk azzal, hogy amikor a globalizacio partiak tamadjak az idegengyulolo jobboldalt, azt nem egyfajta liberalis multikulturalis kozosseg neveben teszik. Eppen ellenkezoleg: ez napjaink ujfajta ultranacionalizmusa, amelyik “osszetartast”, “integraciot” hirdet, elfogadja a “jogos nacionalista aggodalmakat” valamint arra a kovetkeztetesre jut, hogy “sajnos, a multikulturalis attitud (ertsd: a – minden szempontbol – sokfajta embert magabanfoglalo tarsadalom!) nem jott be, a bevandorlast pedig szigoruan korlatozni kell, a bevandorlokat meg surgosen meg koll tanitani, akar kenyszerrel is, az un. europai vagy nemzeti vagy nyugati vagy mifene ertekek magukeva tetelere (ertsd: regressziv, szubtraktiv modon, a sajat ertekeik visszaszoritasaval es / vagy eltorlesevel).

A multikulturalis allaspontnak persze megvannak a maga korlatai, nem vitatom, de ezt hozni fol a hivatalos politikai kurzusok (szelso)jobb bevandorlas-ellenessegeert... kicsit elhamarkodottnak marhasagnak tartom. Valojaban az a helyzet, hogy a Žižek altal ellensegnek es rosszembernek kikialtott “tolerans liberalis” eppenhogy artatlan ebben a kerdesben (kivetelesen). Mert ha elfogadjuk Žižek leirasat, ennek a retegnek a legnagyobb bune a jellemzes szerint az, hogy maganszferajaban (mondjuk otthon) nem akar napi 24 oraban black comedy-t nezni a televizioban (mert ez az a kep, amit Žižek fest errol a retegrol – mintha ez igy igaz lenne, pedig… de ez mar egy mas tortenet). Namostan, oket hibaztatni azokert a politikai kezdemenyezesekert, amelyek mondjuk meg akarjak szuntetni a pozitiv diszkriminaciot, es tisztara akarjak soporni az orszagot mindenfele bevandorlo csurhetol, enyhen szolva is tevedes.

De mondom maskeppen.

A legadazabb globalizacio-partiak Europaban es az USA-ban azonos halmazt (de legalabbis reszhalmazt) alkotnak a szelsojobboldal massagot gyulolo, idegenellenes, bevandorlast tiltani akarok halmazaval. Nem tecccenek nekem hinni? Tessek csak megnezni, hogy mondjuk ezek ugyan nem nagyon hisznek egy egyesult Europaban, de tiz korommel vedelmezik es terjesztik az USA-vezette globalizaciot. A korlatozas nelkuli “szabad” piacot es a globalizaciot huhogok nagy resze ugyanaz, akik a leghangosabban kovetelik a hivatalos bevandorlas ellenes, rasszista politikat. Ne tessenek felreerteni, nyilvan van a Žižek altal definialt retegnek egy “klasszikus” fajgyulolo (satobbi) resze is, de ok vannak kisebbsegben ebben ebben a (žižek-i) halmazban, es semmikeppen sem ok azok, akik a font emlegetett europai idegengyulolo szelsojobbot alkotjak.

De ha mar az USA-t emlegettem. Tessenek csak elohuzni akarmelyik Tea Party kialtvanyt: boven targyaljak a “gazdasagi szabadsagot”, es/de egy mukkot sem ejtenek a szabadkereskedelem vagy a globalizacio korlatozasarol, sot. Megsugom a megoldast: az az ellentetpar, amit Žižek folallitott (a multikulturalis globalizmus vs. idegengyulolet), egyszeruen marhasag hamis – ugyanis tetszik, nem tetszik, a globalizacio surlodas mentesen belesimul a bevandorlas korlatozasat megcelzo (hogy azt ne mondjam reflexszeruen: imperialista) alapelvekbe es gyakorlati politikaba. (Most megkimelek mindenkit egy kis marxista gyorstalpalo tanfolyamrol a munkaero optimalis kizsakmanyolasanak megszervezeserol, mert rossz napom van, de meg erre is sor kerulhet egyszer.)

Mellekesen Žižek kelet-europai peldai (koztuk, ugye Magyarhon is) szinten santitanak, mert ebben a geopolitikai tersegben a mara kialakult ket polus: liberalis-konzervatizmus es szelsojobb nacionalizmus. Ami meg a(z un. nyugati) vilag tobbi reszet illeti, ott bizony meg mindig a “jobb vagy bal” elve uralkodik, akarhogy is nezem, beleertve a parlamenti tuzvonalat is, amely nagyreszt a jobbkozep es balkozep kozott huzodik (es ezt megerositeni latszik a mostani gazdasagi valsag is).

Kulcsszavak: politológia

bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés