Vagy ket napja nagy Obama-beszed volt (nagy=igen publicizalt), amelyik szinte teljes mertekben az olajomlesrol szolt. Hogy valojaban mi is volt a prezentacio erteke, azt most hagyjuk, kicsit elegem van mar az Obama arcbore alol fol-folfeslo VLBE (a Vilag LegButabb Embere = G.W. Bush) imidzsbol, inkabb magarol a tragediarol. Ket honappal vagyuk a robbanas utan, es hogy mekkora a mennyiseg, ami naponta a Mexikoi-obolbe omlik, arrol itt van egy kis szemlelteto abra. Ez utobbi arra is nagyon jo, hogy izelitot kapjunk (1) mennyire fingjuk sincs az igazi nagysagrendrol, csak annyi biztos, hogy iszonyatosan sok (2) hogy probalta a BP a robbanas utani napokban elsinkofalni az ugyet, igen-igen alulertekelve a mennyiseget. (Szorszalhasogatoknak, es joindulatu honfitarsaimnak: az (1) nem mond ellent a (2)-nek, de ez ki fog derulni a posztbol - v. o. meg: a publikum vs. a hatalom).

A minap megjelent a kormany legutobbi becslese a napi olajomlesrol, es most mar ott tartunk, hogy elerheti a 60 ezer hordot is naponta. Az ocean katranycsomokat (vagy miket) mos a partra, sorra betegszenek meg a katasztrofa folszamolasan dolgozok, az allatokrol es novenyekrol mar nem is beszelek, hullanak, mint a piaci legyek. Mindekozben a BP persze azt allitja, hogy ok bizony mindent megtesznek, karteritenek ket (!) nap alatt mindenkit, aki benyujtja az igenyet. (Hogy ez mennyire igy van - nem! -, arrol pl. itt lehet nemi informaciot kapni. Ennek kovetkezteben a kormany sorban elveszi a BP-tol a karterites-megitelesi jogokat, es folszolitotta az oriasceget, hogy tegyen felre igen-igen jelentos osszeget a kovetelesek kifizetesere, amire persze nem csak a BP maga, hanem az itteni pubik egy resze is folhaborodottan reagalt, sot, odaig is elmentek, hogy ezert bocsanatot kertek az amerikai kormany neveben a hatalmas tragedia kozvetlen okozojatol, a BP-tol, errol ld. a poszt veget.) Az elmult napokban bizottsagi meghallgatas kovet bizottsagi meghallgatast a Capitolium-on, ahol az osszes orias megjelenik (BP, Chevron, Exxon, Shell, stb). Aki beletur egy picit ezekbe a jegyzokonyvekbe, azonnal latja a nyilvanvalot, nevezetesen azt, hogy - tessenek megkapaszkodni - egy olajomles bekovetkeztere egyikuknek sincs semmifele megbizhato kivedesi (de akar folszamolasi) terve, amelyet, nem mellesleg, az itteni kormany szigoruan megkovetel(ne) pedig a Mexikoi-obol tersegeben melytengeri furasoknal (is). De ennel van mokasabb is ezekben a jegyzokonyvekben (amin persze a tortentek fenyeben csak sirni lehet). Annyira komolyan veszik ezeket az eloirasokat es vizsgalatokat, hogy harom oriasceg szakertojukkent egyontetuen egy ot eve elhalalozott tengerbiologust nevez meg, negyen a rozmarok vedelmet tartjak fontos foladatanak a tersegben (amely allat kabe 3 millio eve nem mondja otthonanak a Mexikoi-oblot), valamint megemlitik meg a kulonbozo fokak megovasat (szinten nem lakosok ottan). A legszornyubb mondat is - immaron halalkomolyan irom - az egyik nagy ceg vezerenek a szajabol hangzott el. O mondta ki, amit mar azert az eddigi (tehetetlen) fejlemenyekbol lehetett sejteni: mar csak azert is el kellene kovetni mindent a hasonlo tragediak megakadalyozasara, mert ha egyszer bekovetkeznek, akkor semmit nem lehet tenni, hogy a karokozast megallitsak. (Obama korabban kozolte, hogy a BP marad az olajomles folszamolasanak fo felelose, mert a kormanynak sem folszerelese, sem szakertoi gardaja nincs, hogy a ceg nelkul megoldja ezt a foladatot. Mindazonaltal ilyen esetekben az USA elnokenek torvenyes jogaban all, hogy az erintett szakertoket kivonja a vallalati alkalmazas hataskorebol, es kozvetlenul a kormany ala rendelje oket, mint szovetsegi alkalmazottakat.)

Mar irtam az elejen, hogy a BP probalta (es mai napig is probalja) eltussuolni az ugyet, amennyire csak lehet. Kiderult, hogy a ceg szandekosan tavol tartja a helybeli szakertoket a robbanas helyszinetol, szamtalan ujsagcikk szamolt be rola, hogy a BP egyszeruen megtiltja a medianak, hogy az Obol-katasztrofarol tudositsanak. Ha ketsegunk lenne a manoverek milyenseget es termeszetet illetoen, akkor elarulom, hogy mindehhez azonnal folbereltek a titokban susmusolas hirhedett fejenek, Dickhead-nek (Dick Cheney) volt vezeto tanacsadojat  (!), valamint a VLBE volt stabfonoket is. Kezdetben pedig meg a gyanujat is igyekeztek elhessegetni annak, hogy az USA tortenetenek legtragikusabb olajkatasztrofajat okoztak: amikor szakerto tudosok elkezdtek verni a harangokat, mert videofolvetelek alapjan folbukkano olajfoltokat azonositottak a kitores helyszinetol joval messzebb, mint kellett volna lenniuk a BP emberei altal behatarolt terulet szerint, a ceg fomuftija feketen-feheren belehazudott a kozvelemeny kepebe: "nincsenek olajfoltok" - mondta, valamint azt is gyorsan hozzatette, hogy "az olaj csak a viz folszinen van" es a kitores csak "nagyon-nagyon kis kart fog okozni". Meg az ember be is venne a "kezdetben nem tudtak" cimu szoveget, ha mondjuk ehhez nem jarult volna az elhallgatasi es elhallgattatasi procedurak sora, amikrol font irtam. De persze az sem segit a szavahihetosegben, hogy teszemazt, a BP mar igen regen jatszik a tuzzel, es nem egyszer mar sikerult is nekik szikrat csiholniuk. Eloszor is, evek ota azon lobbiznak, hogy mindenfele kornyezetvedelmi hatasvizsgalat nelkul (mert az plusz koltseg, ugye, profitra megy a dolog) hadd bovitsek ki a furasteruletuket. Aztan: ot evvel ezelott, egy texasi olajfinomitojukban egy robbanaskor tizenoten meghaltak, es majdnem ketszazan megsebesultek. Az ezt koveto vizsgalati anyag szerint (figyelem: a vizsgalatot a pubi belugyminiszter vezette!) a BP-nek "hamis elkepzelesei" voltak a biztonsagi intezkedesekrol. Alig egy evvel kesobb Alaszkaban fizettek husz millio dollart karteriteskent, amikor gondatlansagbol elkovetett emberolesben bunosnek vallottak magukat, miutan egy csovezetekuk eltort es sok szazezer tonnanyi nyersolajat lovellt szerteszet.

Vagyis a katasztrofa nem "termeszeti", ahogy szeretik a pubik maszatolva es csusztatva emlegetni; nagyon is emberi, pontosabban nagyon is az olajmammutceg altal okozott tragedia, a pubik (es demik) evtizedekre visszanyulo deregularizaciojanak egyik szornyu kovetkezmenye, annak, hogy az olajcegek washingtoni babui bevezettek es elfogadtattak a "hadd szabalyozzak onmagukat" cimu remes jatekot. (Hogy mennyire igy van, es hogy milyen hatasfokkal is mukodott a dolog: a - meg mindig korrupt - Banyaugyi Igazgatosag, amelyik a szabalyozasert es annak betartatasaert elvileg felelos - a meginditott tobb szaz vizsgalatbol alig tobb, mint tucatnyi esetben szabott csak ki neminemu birsagot az elmult ot evben a Mexikoi-obol teruleten.) Es ne legyenek illuzioink a pubik (es kisebb mertekben a demik) attitudjerol. Az Obama kormany egy 20 milliardos biztonsagi zalogot csikart ki a BP-tol, hogy biztositsa a mexikoi-obolbeli lakosok kompenzaciojat. A minapi egyik meghallgatason az egyik prominens pubi kepviselo (aki mellesleg, ha a pubik atveszik a novemberi valasztasokon a Kepviselohazat, valszeg az Energiaugyi bizottsag elnoke lesz, most "csak" a bizottsag legbefolyasosabb pubi tagja), ird es mond, bocsanatot kert a BP-tol, amiert a Feher Haz megprobalja a ceget rabirni, hogy fizessen a katasztrofa aldozatainak. Szerinte ez utobbi az igazi tragedia: "Azt gondolom, az bizony tragedia a javabol, hogy egy maganceg ilyen leszamolas targya lehet... Ezert bocsanatot kerek." Erdekes modon (vagy persze nem is erdekes modon) az uriember azt nem kerte a BP vezerigazgatojatol, hogy kerjen bocsanatot azert az elkepeszto kornyezetvedelmi katasztrofaert, amit a ceg profitehsege okozott. (A texasi bocsanatkero kepviselo - surprise! surprise! - a BP egyik leanyvallalatanak dolgozott mielott politikai palyara lepett, es ez utobbi karrierje majdnem masfel millio dollaros olajipari kampanytamogatast elvez, koztuk azet a ceget is, amelyik a most folrobbant furasi teruletnek negyedreszt tulajdonosa.) A konzervativ Heritage Alapitvany egyik tisztsegviseloje a kongresszusi szamonkereseket "nyilvanos lincseleseknek" nevezte. Egy pubi kongresszusi tagokat tomorito szervezet pedig az Obama-fele 20 milliardos biztonsagi zalogrol azt irta, hogy az "bizonyitek arra, hogy az Obama-kormany egy csikagoi [ertsd: maffia] tipusu leszamolasi politika meghonositasan faradozik".

A bocsanatkeresek es az olajipar apologetikajat celzo megnyilvanulasok persze szimbolikusak. Az USA politikai eletenek alapveto megosztottsagarol arulkodik: a liberalisok, nagyreszt az atlag kozeposztalybeli Amerika kepviseleteben, lepesrol lepesre, ugyrol ugyre megprobaljak az (orias)vallalatokat kotelezo, nyilvanos elszamolasra birni egy atlathatobb, torvenytisztelobb kornyezet neveben, mig a konzervativok a legnagyobb gazdasagi hatalom (olajipar, penzugyi mammutcegek, orias biztositotarsasagok) tulajdonosai mellett teszik le a garast, akik buszken es nyiltan hirdetik: "a mohosag jo dolog". Kerdes persze, hogy kinek jo.