Podhoretz uj konyvenek kapcsan. (Egy gyors osszefoglalot itten lehet olvasni, akit erdekel az ilyesmi.) Hat... kapásbol fölbaszta az agyamat eszembe jutott egy par dolog, ami miatt okorseg, amiket ir.
A konyv cime (ezert is figyeltem fol ra): "Miért liberális a zsidóság?" (Itten az amerikai ertelemben vett liberalisra tessenek gondolni, ha nagyon leegyszerusitem: a balra hajlokra, az elsosorban demikre szavazokra.) Eloszor is, a dolog (talan) azert erdekes, mert ha a szavazok aranyat nezzuk, akkor kabe ket, azaz ketto szazalek, ha van, az amerikai zsido szavazok aranya az osszes szavazohoz kepest, es ok is joreszt igen egyertelmu (kek), nem pedig bizonytalankodo (hol ide, hol oda szavazo) allamban elnek. Hm. Szereny velemenyem szerint nagy valoszinuseggel P. aggodasa nem is a szavazatok szamanak szol, hanem a kampanypenzeknek es a media reprezentacionak (mindkettoben nagy szamot kepvisel az itteni zsidosag), mar csak P. hasonlo kaliberu (pubi) kotodesei miatt is.
De dologra.
Ha jol ertelmezem, nagyjabol harom ok sorolodik fol az osszefoglaloban, ami miatt az amerikai zsido szavazoknak elvileg a pubikra kellene leadniuk a voksaikat. Ime:
- Izrael, termeszetesen. A szerzo azt allitja, hogy az utobbi evtizedekben a pubik (karoltve a fundamentalistakkal) sokkal inkabb kialltak Izrael mellett, mint a demik (es a baloldal).
- P. szerint a gazdasagi novekedes (amit o persze neocon gazdasagpolitika eredmenyenek lat, ezzel azonositja) mar onmagaban is pubi szavazatra predesztinalja az itteni zsidosagot: ezaltal ugyanis az anyagi jolet olyan kultusza kulturaja teremtodik meg, amelyben a gazdasagilag sikeres kisebbsegeket (mint pl. a zsidok) inkabb megbecsulik, mint megvetik.
- A szocialkonzervatizmus sokkal inkabb rimel az Otestamentumi ertekrendre.
Nakerem. Tegye fol a kezet, aki ebben a harom pontban nem lat azonnal valami idiotasagot ellentmondast a valos helyzettel. Hat ez az. De aki megis habozik ebbol latni, hogy a zsidosag tomegei miert nem rohannak azonnal vesztukbe a pubik kebelere, azoknak...
Kezdjuk azzal, hogy vajon miert is inkabb demik az itteni zsidok? De egyaltalan: nem ugy lenne valamelyest jogos a kerdes, hogy: miert is valasztja akarki a demiket? Tegyuk fol, hogy elfogadjuk azt a nepszeru es vicces neocon allitast, hogy a konzervativ gazdasagpolitika tuti gazdasagi novekedeshez vezet (mint azt az utobbi evtizedben boven lattuk, ugyibar). Akkor ennek az (lenne) a logikus kovetkezmenye, hogy a zemberek kivetel nelkul (na jo, igen kicsi kivetellel) pubikra szavaznak, naná (mar ha nem önsorsrontók vagy buggyantak), nem? Ezenfölül P. nem azt mondja, hogy a zsidoknak, miutan anyagilag sikeresebbek, a "gazdagok" partjat kellene tamogatniuk, hanem belekeveri mindebbe (kicsit atfogalamazva ugyan, de megis) a szabadsag + lehetosegek hazaja maszlagot, ami azert igy eleg bizarr helyzetbe hozza, mert akarhogy is nezem, ezek szerint akkor nem csak a zsidoknak, hanem mindenkinek a pubikra kellene szavazniuk (ld az elozo mondatot). Es ha igy nezzuk, akkor a P. altal folvetett érvre jon a (szamara talan keserves) valosag valasza: miutan nem mindenki rohan a pubik szavazo-urnajahoz, ugy tunik, igen-igen nagy szamu zsido (buddhista, kereszteny, hottentotta es meg egy jo csomo valaszto) nem ert egyet P.-cel (es a neoconokkal) abban, hogy a konzervativ gazdasagpolitika a legjobb orvossag a gazdasagi novekedesre (fuggetlensegre + lehetosegek hazajanak megteremtesere). Mindket part nyilvanvaloan a gazdasagi novekedest nyomja (nyomna), ha hatalomra kerul, ez elemi erdekuk, es ha mar itt tartunk, akkor bizony a demik sokkal jobb bizonyitvanyt kaptak eddig arrol, hogy a gazdasagi novekedes hozomanyat a tarsadalom szelesebb retegeihez juttattak el (vissza).
Ami meg a szocialkonzervatizmust illeti. Maga P. irja, hogy a zsidok tulnyomo tobbsege tavol all a Biblia szo szerinti ertelmezesetol es kovetesetol, vagyis ez az otestamentumi folemlegetes (a maga tizparancsolataval, a homofobiajaval, a "hutlenseg" definiciojaval) abszolut irrelevans erv. Ja, es hadd jegyezzem meg, hogy tudomasom szerint az Otestamentum egyik sarkalatos zsido tanitasa eppen a tarsadalmi igazsagossag, ami inkabb a mai liberalizmus sajatja, mint a konzervatizmuse. (Inkabb az lenne a sokkal inkabb valid kerdes ezzel kapcs, ha mar itt tartunk, hogy miert van az, hogy annyi, magat keresztenynek mondo hivo, akik nem az otestamentumhoz kotik hituket elsosorban, szoval vajon ok miert kepviselik oly nagy szamban a szocialkonzervatizmust?) Mellekesen, ha jol tudom, az itteni zsidosag mindig is (akar evszadra vissamenoen is) sokkal liberalisabb tarsadalmi nezeteket vallott, mint egy atlag (nem-zsido) amerikai. Mostan nem jut eszembe, ha megszakadok, akkor sem, de valahol valamikor olvastam egy tanulmanyt, ami arrol szolt, hogy a zsidosag, ellentetben (!) mas kisebbsegi reteggel, kitartobban ragaszkodik az ertekrendjehez, nem valik konzervativva abban a pillanatban, ahogy sikerul nekik bovebben a tejbe apritani.
Ja, es persze Izrael. Az, hogy a kozel-keleti rendezeshez vajon milyen tipusu amerikai-izraeli viszony lehet(ne) a legidealisabb, még az igen-igen szakertok kozott is vita targyat kepezi, még hozza evtizedek ota (Izrael megszuletese ota lenyegeben), ugyhogy ex cathedra kijelenteni azt, amit P. (ld. 1. pont font), haaat... eleg meresz huzas, to say the least. A pubik az utobbi evtizedekben sokkal inkabb kialltak Izrael mellett, mint a demik, mint ahogy P. allitja, mindaddig, amig a pubiknak azt a pártot kellett megnevezniuk, amelyik az utobbi evtizedekben sokkal inkabb kiallt Izrael mellett, mint a demik. Mert mindkét nagy párt vezetoi es az elnokok a lehetősegek határáig elmentek Izrael tamogatasaban, ez nem is ketseges.
Szoval annak a kerdesnek a megvalaszolasa, hogy a zsidosag vajon miert inkabb liberalis, még mindig varat magara neocon korokben, az biztos. A koron kivulieknek meg talan a fontieknel kicsit tagabb vizsgalati terepet es modszereket javallanek.